2009. június 20., szombat
Fasz kivan
Most vagy tényleg ekkora bunkó vagyok; esetleg a b-verzió szerint rámtalálnak a világ legérzékenyebb emberei, akik szerint a blogban "jófej" dolog nyersnek lenni, de a magánéletben ne legyek ilyen? Vagy mégis középút? Hogy a fenébe vergődjek zöldágra emberekkel így, hogy a kettős mérce ősellensége vagyok? Nem igazán lehet Transformersekkel tojásokon lépkedni.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Ha "bunkó" vagy a magánéletben, nagyképüség azt hinni h az összes érzékeny lelkületü ember téged talál meg!!! Nem csak saját magaddal kéne foglalkozni, hanem azokkal is akiknek fontos vagy. A kedvesség és őszinteség sokszor kifizetődőbb, mint bunkónak lenni! Soszor nehezebb jóvá tenni dolgokat, mint előtte kedvesnek lenni!
VálaszTörlésAz ember értékét nem az esze, a műveltsége, nem a hatalma vagy a tehetsége, hanem a lényéből áradó melegség minősíti. Vagyis a szeretetnek behunyt szemmel is érezhető jelenléte.
VálaszTörlésKedves "névtelen"! Ha szerinted csak magammak foglalkozom, akkor Te nem tudsz olvasni. Keress meg msn-en; kiváló pszichiáter vagyok. Kösz, hogy írtál, bárki légy is.
VálaszTörlésNévtelen utolsó mondatával viszont 100% egyetértek. Épp ezért nem is szoktam megbocsátani, ha valaki igazán megbánt: nem utólag kell jönni kuncsorogni, hanem vigyázni arra, hogy a megbántás elő se forduljon. Hjah, ez jóval nehezebb és egy kis odafigyelést, törődést is igényel.
VálaszTörlés(Ez most abszolút nem vonatkozik a postban felvázolt esetre, csak általánosságban írom.)